Kenderfal és a mészhidrát

A mészhidrát CO₂ hatására hozza létre a kötését, ennek köszönhetően amennyiben a kenderbeton fal kötőanyagaként kizárólag mészhidrátot, tehát CO₂-ra kötő kötőanyagot alkalmazunk, akkor egy igen érdekes jelenségre lehetünk figyelmesek.

Mese a mész megkötéséről a kenderbetonban

Egy vékony 5-10 cm vastag kenderbeton esetében a leggyorsabban a külső felületén indul meg a kikeményedése a kenderbetonnak (kérgesedés), és minél jobban a belsejébe érünk, annál lassabb ez a folyamat. Ennek oka, hogy minél nagyobb távolságot kell megtennie a CO₂-nak a kenderbetonban, annál lassabban és nehezebben zajlik le ez a folyamat. Hiszen valahogyan a CO₂-nak be kell jutnia a kenderbeton belsejébe.

45 cm vastag kenderfal és a CO₂

Kenderházaknál (lakóház) általánosan használt falvastagság külső határoló falak esetében 45-50 cm.  Ennél a vastagságnál a kenderfal belsejébe a CO₂-nak szinte lehetetlen a bejutása, emellett az is jól belátható, minél beljebb jutunk a fal belsejébe, annál gyengébbek lesznek a kötések, mivel egyre kevesebb CO₂-hoz képes jutni a mész.

Mondhatjuk, hogy majd az idő megoldja, hiszen a mész nagyon sokáig tud kötni, így akár 20-30 évig is köt a falon belül és egyre szilárdabbá teszi azt. Ha ezt a mondatott hallotta már valahol nem a véletlen műve, hiszen korábban mi is így gondoltuk. Rosszul.

Még ez működne is szépen, ha homokot használnánk a fenti keverékben a mész mellé, viszont itt az a helyzet, hogy egy szerves anyagot, a kenderpozdorját használjuk, ami víz hatására egészen érdekesen kezd el viselkedni.

A mész megkötéséről szóló mese itt véget is ér.

A kenderpozdorja vizes oldata kötésgátló tulajdonságú! korábban itt egyensúlyi állapotok >>>  
A mész által létrehozott igen gyenge karbonátos (CO₂-ra történő) kötést, és a hidraulikus (vízre történő) kötéseket is lassítja, és roncsolja.

Nem köt át a kenderbeton!

E miatt van az, hogy nem köt át teljes keresztmetszetében a nem megfelelő minőségű kenderbeton. Amennyiben teljes keresztmetszetben elvágjuk, úgy a közepe elmorzsolható, és kikaparható. 

Jojó effektus

A kenderbeton teljes keresztmetszetű homogén átkötéséhez, a fentiekből is látszik, hogy nem egyszerű olyan kötőanyagot létrehozni, ami a kenderpozdorja vizes oldatának a kötésromboló hatását is képes „túlélni”. A kísérleteink során még a legerősebb cementekkel is elbánt a kötésromboló hatás.

Ráadásul amit korábban is írtunk, ha arra számít valaki, hogy majd hosszú évek alatt a CO₂ hatására megköt a mész a páraszabályozás miatt, esélye sincs, mivel amikor betárolja a párát a kenderfal, felmegy a víztartalma, és újra felerősödik a kötésgátló hatás. Tehát ha meg is szeretne és tudna kötni, akkor sincs rá semmi esélye.