A termikus burok fogalma egyszerűen úgy érthető meg, hogy az épületet körbevesszük minden oldalról egy jó hőszigetelő anyaggal, és arra törekszünk, hogy ebben a burokban ne legyenek „gyenge láncszemek”, azaz hőhidak, pl.: tartószerkezetek, pillérek, áthidalók, nyílások, koszorúk okozta szigetelést csökkentő hatások. 

Kabát a házunkra

Úgy képzelhetjük el legegyszerűbben, mint amikor egy jó téli kabátot veszünk fel magunkra. Úgy nem fogunk fázni a hidegben, és mivel pamut, még beleizzadni sem fogunk, de ha erre még egy esőkabátot is felveszünk akkor bizony párazáró lesz a „rétegrend”, és könnyebben beleizzadhatunk még akár télen is, ha pl.: futunk egyet. Ha a kabátunkon rés van, akkor ott elszökik a meleg, ez pedig lesz a hőhíd.  

Hőtároló tömeg és a hőszigetelés

Tavasszal egyszerűen levesszük a télikabátot, mert nem kell a hőt bent tartani. Viszont a házunk nem tudja levenni a szigetelését. Nem is kell, de fontos kérdés, hogy hogyan fog a szigetelés a nyári időszakban funkcionálni? 

Itt jön elő a hőtároló tömeg jelentősége, ugyanis a nyári melegben nem csak a hőszigetelés fontos, hanem a hőcsillapítás is.

Minél nagyobb egy anyagnak a tömege és a fajhője annál lassabban fog átmelegedni. Az 1 m vastag vályogfalnak nagy a tömege és fajhője is, ezért nehezen melegszik át nyáron, és hűvös maradhat a vályogház.

Ezzel szemben a könnyű szigetelőanyagok (pl.: nyáron a télikabát), könnyen átmelegednek, így nem tud sokáig védeni minket a melegtől.

Vaskályha vagy cserépkályha?

A hőtároló tömegnek azonban télen is és nyáron is nagy jelentősége van. Ezt legegyszerűbben úgy tudjuk elképzelni télen, mint egy vaskályha és egy cserépkályha (tömegkályha) közötti különbséget. A vaskályha addig adja a meleget, amíg ég benne a tűz, utána hideg lesz. A cserépkályha viszont miután kialudt a tűz, azt követően is hosszú órákig adja a meleget, mivel letárolta a hőt a kályha tömegébe.

Ezért egy olyan ház, ami jó hőszigetelő, de nincs hőtároló tömege, olyan gyorsan kihűl, mint a vaskályha.

Amennyiben hőtároló tömege is van akkor úgy működik, mint egy cserépkályha, tehát akár napokat is képes áthidalni akkor is, ha nem megy a fűtés.

Nyáron katlan vagy a kellemes klíma?

Nyáron ugyanez a jelenség csak fordítva, ugyanis a csak hőszigeteléssel rendelkező épület nagyon hamar felmelegszik, ezzel szemben a nagy hőtároló képességű épület klíma nélkül is hűvös marad. Minél nagyobb a hőtároló tömege az épületnek, annál később melegszik át a fal. A régi vastag falú paraszti vályogházak esetében ez a hőtömeg olyan nagy volt, hogy mire felmelegedett volna addigra már jött az ősz, így nem lett meleg a ház belsejében. Manapság nem ritka a nyári 40 °C fok feletti hőmérséklet, amikor minden hőszigetelés és hőtároló tömeg nélküli épület felforrósodik.

Megoldás többféle építőanyag alkalmazása?

A modern építőanyagokkal a falszerkezet több rétegrendben valósul meg. Külön építőanyag a szigetelő funkció (pl.: kőzetgyapot), és külön építőanyag a hőtároló funkció, a tartószerkezeti funkció mellett( pl.: tégla).

Ráadásul más-más anyagok, termékek vannak használva a falban, és más a födémben, ezért ezt a megoldást nem lehet homogén rendszernek nevezni. Sőt, az újabb téglaépületeknél legtöbb esetben nem beton zárófödémet alkalmaznak, hanem a kedvezőbb ár miatt szeglemezes tető szerkezettel egybeépített könnyű födémet építenek be.

Ennek köszönhetően viszont nem kerülnek nagy hőtároló kapacitású anyagok a födémbe, mivel el sem bírná, így a födém felőli szigetelés úgy működik, mint „nyáron a télikabát”. Ezért bármennyire is jó a falak szigetelése és hőtároló tömege, a födémen keresztül nyáron gyorsan felmelegszik az épület.

Kenderbeton szeglemezes tetőbe

Ezért a szeglemezes tetők esetében a legjobb megoldás a kenderbeton alkalmazása, mivel a tömegét elbírja a tetőszerkezet, viszont a hőtároló tömege megakadályozza a nyári felmelegedést a födémen keresztül.

Megoldás a természetből érkezik

A kenderbetonnak a jelentősége rendkívüli mértékben kiemelkedik a hagyományos és modern megoldásokhoz képest, ugyanis a kenderbeton egy rétegben:

1. hőszigetelő >>>
2. hőtároló >>>
3. páraáteresztő >>>
4. páraszabályzó >>>
5. levegőfertőtlenítő >>>

A modern építőanyagok egy rétegrendben már az első kettő tulajdonsággal sem rendelkeznek, nemhogy a további 3 tulajdonsággal, amit egyszerűen képtelenség modern építőanyagokkal egy rétegben megoldani.

Ezt a kenderbeton alapból tudja, ráadásul, amikor egy kenderház esetében beszélünk a termikus burokról, mindenhova ugyanazt az anyagot rakjuk megszakítás nélkül:

• a falakba
• a födémbe
• esetleg padlóba

Így kapunk egy tökéletes „cserépkályhát” a lakótér köré, ami ráadásul mindenhol homogén szerkezetben, mind az 5 előbbiekben felsorolt tulajdonsággal rendelkezik.

Kenderház nyáron leveszi a télikabátot

Ráadásul nyáron a kenderbeton ház úgy viselkedik, mintha levenné a „télikabátot”, ugyanis amikor pára szabályoz, tehát pára áramlik a lakótér felé nyáron, akkor a párolgáshő miatt hűti a falfelületeket.

Ezt mindenféle plusz külső energia, gépészeti berendezés nélkül megteszi, ugyanazon az elven ahogy a testünk is az izzadás segítségével hűti magát. Több millió éves stabilan működő technológia, egyszerű, karbantartásmentes és nagyszerű.

A kenderház szindróma

A kenderház szindróma és a termikus burok is összefügghet. A fentiekből látszik, hogy a termikus burok igazán akkor működik jól, ha hőtároló képessége is van a hőszigetelő képességgel együtt. Mint kiderült itt>>> a kenderbeton hőtároló képessége függ a páraáteresztő és ezzel együtt a párapufferelő képességétől is.

Tehát amennyiben nem megfelelő a belső oldali rétegrend, akkor a kenderbeton hőtároló képessége sem fog érvényesülni teljes mértékben. A hőtároló hatás egy kiemelten szükséges tulajdonság, ami akkor tud érvényesülni, ha a kenderházak kényes egyensúlyi állapotainak figyelembevételével tervezik és építik meg a kenderházat.