Hőtároló
Általánosan elterjedt információ az internetes kenderbetonnal foglalkozó honlapokon, hogy a kenderbetonnak magas hőtároló képessége van, és ezt teljesen hozzákapcsolják a kender pozdorja magas cellulóz tartalmához, más hatásokat nem vesznek figyelembe.
Azonban a fizika nagy úr, akárhogyan is számoljuk, a kenderbeton egy nagyon könnyű 350-400 kg/m3-es tömeggel rendelkező anyag, aminek törvényszerűen nem lehet nagy hőtároló képessége, sőt amit egy energetikus figyelembe vehet az olyan minimális, hogy nem is nagyon számolhatunk vele.
Mi mégis a kenderbeton trükkje?
De tényleg, hogyan rendelkezhet egy ilyen könnyű anyag, nagy hőtároló képességgel, hiszen ez a „nagy odafigyeléssel megépített” kenderházakban tapasztalható jelenség.
A kenderbeton trükkje a párapufferelés során betárolt párában és ennek a kondenzációs és párolgási hőjében van.
Na igen, de ez mennyi?
Hogy jól érthető legyen, vegyünk egy 100 m2 alapterületű egyszintes kenderházat, aminek a falai és a födém is kenderbetonnal van kiöntve. Ez kb. 100 m3 kenderbetont tartalmaz, ezzel homogén szerkezetű termikus burkot létrehozva a lakótér körül.
Egy ilyen kenderházban 10-15 tonna víz tárolódik be a falszerkezetbe pára formájában. Ahogy korábban is írtuk ez nem befolyásolja a hőszigetelő képességet. Ez egy kisebb úszómedence térfogatának felel meg, tehát pont olyan mintha lenne egy 10-15 m3 puffertartályunk (gépészeti), amiben le tudnánk tárolni a szükséges hőmennyiséget.
Ebben az esetben a víz jóval magasabb hőtároló képessége segít a kenderbetonnak javítani a szinte figyelembe sem vehető alap hőtároló képességét.
A kenderház szindróma
Ez azt is jelenti, hogy ha egy kenderházban elrontják a belső oldali rétegrendet, tehát erősen pára fékező vagy kenderbeton szempontjából párazáró (mész vakolat) rétegeket használnak, akkor nem csak a páraszabályozási képességet teszik tönkre, hanem a hőtároló képességet is, mivel az a betárolt párának - azaz víznek a függvénye.
Ezt a jelenséget nevezték el szakembereink Kenderház Szindrómának, amikor is nem megfelelően képzett kezek a kenderházak kényes egyensúlyi állapotaiba olyan módon avatkoztak be, hogy előnyös tulajdonságainak egy részét tönkre teszik.
3-ból csak 1
3 előnyös tulajdonságból kettőt a rossz rétegrenddel tönkre lehet tenni. Ezen kenderházak esetében sajnos a megrendelő 3-at fizet és egyet kap. ☹
Olyan, mint egy nagy cserépkályha?
A betárolt víznek köszönhetően nő meg az anyagsűrűségéhez képest a kenderbeton hőtároló képessége, ez sokkal nagyobb, mint ami előre látszik.
Az épülettájolás fontossága
A helyes épülettájolás segít abban, hogy egy megfelelően tájolt és ezáltal a passzív napenergiát maximálisan hasznosítani képes kenderház képes legyen az őszi és tavaszi időszakban a falakban betárolt energiával (mint egy nagy cserépkályha) temperálni a lakóterek hőmérsékletét, ezért adott esetben minimális, vagy akár nulla plusz energia elegendő ezen időszakokban fűtésre fordítani.
