Kender növény magas CO₂ megkötése

A kenderbeton fő alapanyagának a kenderpozdorjának a megtermelése és feldolgozása során a széndioxid mérleg >>> témánál részletesen írtunk a CO₂ kibocsájtás és megkötés mértékéről. Ezt összehasonlítva más bányászott alapanyagokhoz képest a kenderpozdorjának a a CO₂ kibocsájtása feltehetően negatív.

Ezzel kapcsolatosan elmondható, hogy a jelenlegi technológiai fejlesztéseknek köszönhetően a jövőben további CO₂ kibocsájtás csökkenése várható,  ahogyan folyamatosan történik az átállás a zöld energia felhasználása, a kenderfeldolgozó iparban és a mezőgazdasági gépek tekintetében.

Helyben előállítható kötőanyag

A kenderbeton kötőanyagának előállítása igényel energiát (mészégetés), viszont ezt nem jelentős - mintegy négyszerese a fa, mint a műszárított és gyalult, ragasztott fűrészáru előállításának energiaigényéhez képest.

Zöld energiára itt is át lehet állni, és talán be is gyorsítja ezt a folyamatot a jelentős gáz ár növekedés (2022), ami ösztönözheti a mészégetők elektromos energiára és ezzel együtt zöld energiára történő átállására.

Évente megújuló alapanyagforrás

Kiemelnénk, hogy mind a kenderpozdorja, mind a kötőanyag tekintetében az alapanyagok helyileg, országon belül előállíthatóak, ezzel is jelentősen csökkentve a logisztikai környezetterhelést. Fontos megjegyeznünk, hogy a kenderpozdorja évente igénybe vehető megújuló alapanyagforrás a fával szemben, ami csak 15-50 évente vágáséretten használható fel. A kender növény minden évben azonos mennyiségű szerves anyagot termel - 4 hónap alatt, mint egy bükkerdő éves növekménye.

A kender továbbá vetésforgóban, így más haszonnövényekkel együtt termeszthető.  A kender jót tesz a talajnak is, mély gyökerével lazítja azt. Jó elővetemény, mert jó a gyomelnyomó képessége. A kender nem foglalja el 15-20 évig a területet más haszonnövények elől.