Amit a hagyományos épületek esetében a páráról esetlegesen megtanultunk, és tudunk, a kenderházak esetében el kell felejteni. Ennek az az oka, hogy a kenderházak tekintetében egy igen nagy kapacitással rendelkező (egyes modern műanyag alapú anyagokkal szemben) párapufferelő anyaggal van dolgunk, és ha ezt a hatást ki szeretnénk használni, akkor a megszokott sémákat nem alkalmazhatjuk. 

Kivezetni a párát az épületből

Hagyományos épületek esetében (ami nem kenderház) a fő cél, hogy mihamarabb a belső terekből a pára kivezetésre kerüljön a falakon keresztül a kültérbe. Ezért ezen épületeknél a külső oldal felé egyre jobb páraáteresztő anyagok elhelyezése a cél. A kenderházak esetében ez pont fordítva van.

Lehet cél a pára benntartása?

Igen. Annak érdekében, hogy a falszerkezetben tudja tárolnia párát a kenderfal, úgy kell megoldani a rétegrendet, hogy lehetőleg ne „szaladjon át” a falon a pára, hanem tárolásra kerülhessen. Ezt a következőképpen érhetjük el:

1. A belső oldalon, a lakótér felőli felületeket a kenderbetonhoz nagyon közeli páraáteresztő képességű anyagok használatával hozzuk létre. Nem egyszerű ilyet találni, mivel pl.: a mészvakolat, amit sokan jó páraáteresztőnek gondolnak, kenderbeton szempontjából már erősen párafékezőnek minősül. Hiszen jelentősen (akár 10-szer) rosszabb a páraáteresztő képessége a kenderfalhoz képest.  
   Elsődleges cél, hogy a kenderfalba minél könnyebben bejusson a lakótérből a pára, és ha szükséges, a kenderfalból visszapótlásra is kerülhessen. Ezt a folyamatot nevezzük páraszabályozásnak, kenderházak esetében 40-60% körül fog beállni a belső tér egyensúlyi páratartalma.   

   

2. Ezzel a megoldással elértük, hogy a pára bejutott a kenderfalba, úgymond közvetlen párakapcsolatba került a kenderfal a lakótérrel. A következő lépésben azt kell elérni, hogy a betárolt pára benn is maradjon a megfelelő szintig a kenderfalban, tehát „ne szaladjon” át rajta.  
   Ennek érdekében a fal külső oldalára (kültér) olyan páraáteresztő réteget rakunk, ami némileg fékezi a pára útját, viszont egy bizonyos szint felett kiengedi, ezzel is beállítva a kenderfalban letárolható víz mennyiségét.  

   

3. Ennek a rétegrendnek az alkalmazása az egyensúlyi állapotok figyelembevétele mellett komoly körültekintést igényel, hiszen a kenderház 3 alaptulajdonságából 2, a páraszabályozás és a hőtároló képesség is ezen múlik.  
   Nem véletlen, hogy a legtöbb kenderháznál ezt elrontják. Vannak olyan kenderház kivitelezők is, akik nem ismerik a fordított pára rétegrend elvét, ennek köszönhetően nem is tudják azt alkalmazni.

Tehát amit fontos megjegyezni a kenderházak esetében, hogy fordított rétegrendet alkalmazunk páradiffúziós ellenállás tekintetében, mint a hagyományos házak esetében.

További információk a kereskedelemben kapható páraáteresztő alapanyagokról a Páraszabályzó menüpontban >>>