Nulla rezsi hogyan?
Fűtés és háztartási meleg víz
Egy 100 m2-es A+ besorolású épületnek óránként a fűtési hőigénye, ha -20fok a külső hőmérséklet, akkor 3,5 KWh. Ez lecsökkenthető az ötödére, energia takarékos fűtési rendszer kiválasztásával és üzemeltetésével, példa lehet erre, ha nem gázkazán és hagyományos radiátoros fűtés van betervezve, hanem langyos vízzel működő padló és falfűtés kombinációja levegő-vizes hőszivattyúval kiépítve (mielőtt bárki jelezné, ez nem kerül többe mint egy kondenzációs kazánnal történő hagyományos fűtési rendszer kiépítése.
Elektromos fogyasztás
Az épület elektromos fogyasztásának a meghatározása során a fűtés rendszer, a meleg víz előállításához szükséges energia igényéhez hozzáadjuk a háztartás éves egyéb elektromos igényét kalkulálva azzal, hogy a sütő és a főzőlap is elektromos, további később beszerzésre kerülő eszközök energia igényével is érdemes számolni.. Egy átlag 4 tagú háztartás havi 250-300 KWh-t fogyaszt. A kapott eredmény némi rátartással megkapjuk azt a fogyasztási igényt, amire már méretezhetünk egy olyan napelemes rendszert, ami a ház energia mérlegét nullára hozza ki éves viszonylatban.
2020-tól Magyarországon is csak ilyen épületeket lehet építeni. A technológia ma is létezik, elérhető és egyre kedvezőbb a bekerülési ára.
Víz fogyasztás
Területenként ez az árban legingadozóbb költségnem. Csatornadíjjal együtt 4 fő fogyasztását figyelembe véve havi 5-15 ezer Ft-ot is kitehet havonta. Ebben a költségben általában 2/3-ad a csatorna díja. A csatorna használatát ki lehet váltani az adott háznál biológiai lebontó aknára is, de a helyi önkormányzatnál is érdeklődjünk a feltételekről, valamint figyelemmel kell lenni a talaj típusára is. Ez a megoldás nem kerül többe mint a csatornára kötés díja. Ezzel a víz és csatorna díj költségének 2/3-át meg tudjuk takarítani.
A víz kiváltására számtalan olcsóbb és drágább megoldás is létezik kezdve az esővízgyűjtős Országh József-féle megoldástól a kútfúrásig, vagy a hibrid megoldásokig, hogy az ember csak ivóvizet vesz a hálózatról, azt is vízszűrőn keresztül.
Egymással szimbiózisban működő rendszerek
Egy épület költségvetésében jelentős tételt jelent a gépészet és a megújuló energia ellátási rendszer kialakítása. Ezen rendszerek abban az esetben lesznek képesek költséghatékonyan működni, ha egymással szimbiózisban szolgálják az épületet, nem pedig külön egységenként kezeljük őket. Az egységek közötti együtt működés, egymás kiegészítése, egyes funkciók megosztása növeli hatékonyságot, a használt megoldások egyszerűsítésével pedig könnyebb üzemeltetést jelent a felhasználónak.
Ezért a bekerülési költségek mellett kiemelten fontos a gépészeti berendezések éves együttes primer energia szükségletének csökkentése.
Ami olcsóbb nem biztos, hogy jobb és takarékosabb
Például komoly ellentmondás, ha elektromos fűtési megoldás használata mellett energiatakarékos LED-es fényforrásokkal akarunk energiamegtakarítást elérni. Ez a fűtési megoldás lehet csábítóan olcsóbb, viszont már rövidtávon is alacsonyabb komfortot képes biztosítani magasabb energiafelhasználás mellett. Ha az épület energiagazdálkodásának tervezésekor az épület hűtésével már nem is foglalkozunk, akkor később a lakótér hűtűséhez külön megoldások kiépítése lesz szükséges, az utólagos beépítés pedig mindig drágább. Nagyobb energiaigény esetén nagyobb a napenergiás rendszer kiépítési költsége és a későbbiekben csak igen magas költséggel, vagy csak öszvér megoldásokkal lehet átállni egy kisebb energiaigényű megoldásra.
Jónak tűnő energetikai zsákutca
Fokozhatjuk még a helyzetet az előző olcsóbb fűtési megoldást azzal, hogy a használati meleg vizet hőszivattyús bojlerrel állítjuk elő. Ez a berendezés beltéri meleg levegő hőjéből csinál meleg vizet, oly módon, hogy a hidegebb levegőt házon kívülre fújja, majd az így létrejövő vákuum az épületben kényszerszellőzést létrehozva a külső hideg friss levegőt beszívja (újra) az épületbe. Ha ennek a megoldásnak az energetikai mérlegét nézzük akkor elektromos fűtéssel melegítettük fel azt a levegőt, amiből a hőszivattyú kivette a meleg vízre valót, de egyben ugyanannyi hideg levegőt be is szívott az épületbe amit ugyanúgy fel kell elektromosan fűteni. Ennyi erővel egy sima villany bojlerrel olcsóbban ugyanerre az eredményre jutunk amellett, hogy saját igényünk kinyitjuk az ablakot szellőztetés céljából.
Legfőbb szempont
Egy szónak is száz a vége, a gépészet és energetikai rendszer tervezése során az energiafaló megoldásokat amennyire lehetséges mellőzni szükséges, átgondolt hatékony eszközök beépítésével pedig egy energiatakarékos, számunkra jól működő rendszert tudunk létrehozni. Talán könnyíti ezt a szelekciót ha végig gondoljuk milyen eszközök megvásárlásához adott komoly támogatást kb. 10 évvel ezelőtt az áramszolgáltató. Vajon miért is támogatta pl. a villanybojlerek beszerzését?
Kulcskérdés ebben a témakörben a szellőztetés is. Mivel a megfelelő mennyiségű légcsere elengedhetetlen az egészséges lakókörnyezethez és azzal, hogy kinyitjuk az ablakot igen jelentős hőenergia távozik télen vagy jön be nyáron amit újra fűteni, vagy hűteni szükséges, a megfelelő szellőző rendszerrel ez az energia veszteség csökkenthető.
