Négy fal közé zárt generáció

Épületeink hatása az egészségünkre?

A modern városi ember életének a jelentős részét, épületekben és járművekben tölti. Egyes mérések szerint életünk akár 90%-át is zárt terekben tartózkodunk, ezért ez a környezet igen jelentős befolyással van az életünkre.

Az 1980-as években a WHO azonosította a „betegház szindróma” jelenséget. Röviden ez azt jelenti, hogy amíg az épületeinkbe beépített építőanyagok károsanyag kipárolgásai határérték alatt vannak, egyenként összeadva (egy zárt térben) viszont ezen hatások együttesen már határérték felett lehetnek, nem beszélve a másodlagos egészségkárosító hatásokról, aminek legfőbb okozója az épületeinkben található kezeletlen pára.

Amennyiben a pára nem tud eltávozni az épületből, szellőztetés nem megfelelő, vagy a falakon keresztül sem tud távozni a pára, nem más lehetősége egyszerűen lecsapódik a hideg felületeken. A párás meleg szellőzetlen közeg kiváló élőhelyül szolgál a gombáknak, akár meszelt falfelületen is, amelyek spóráikat abba a levegőbe juttatják, amelyet belélegzünk.

A modern szigetelőanyagokkal lezárjuk az épületeinket

Azzal, hogy a műanyag szigetelésekkel teljesen lezárjuk az épületeinket, lehetetlenné tesszük a pára eltávozását. Sokan ezzel még mindig nem foglalkoznak, mivel a hatás nem azonnal érzékelhető, hanem hosszútávon akár évek múlva jelennek meg a kellemetlen egészségügyi légzőszervi, asztma stb. tünetek. Gyakran az Ilyen esetekben az emberek már nem kapcsolják össze az eredendő okot az okozattal.

Fel sem tűnik sokunknak, hogy ha az orvos friss hegyi levegőre küld el minket, ahol megszűnnek a tüneteink, majd visszatérve a korábbi környezetünkben újra előjönnek azok.

Nem lehet kérdés, hogy az egészségünkre komoly hatással van a mesterségesen létrehozott környezetünk, ezért nem véletlen, hogy akik már tapasztalják, tudják a kiváltó okokat egyre inkább érdeklődnek, egyre fontosabbá válik számukra a természetes alapanyagokból készíthető épületek iránt.

A kenderbeton egy csapásra képes megoldani a legtöbb építéssel kapcsolatos problémát, mintha a növény csak az emberek segítésére kerül volna a földre, hogy a jelen civilizációs problémáink kezelésében nyújtson globálisan segítő kezet. A mi döntéseinken is múlik az, hogy az emberiség képes-e ezzel élni a jövőben.