A kender már a kenderföldön, a 4 hónapos növekedése során annyi CO₂-öt köt meg, mint egy ugyanakkora területű erdő 1 év alatti növekménye.  Az ipari kender kórójának összeaprított fás részét (pozdorja) egy meszes alapú kötőanyaggal és vízzel összekeverve jön létre a kenderbeton.

A folyamat során energiabefektetés a kender betakarításán és feldolgozásán kívül a kenderbeton összekeverésével és szállításával kapcsolatosan merül fel. Ez azonban nagyságrendileg kisebb, mint a nagy energia igényű pl.: égetett kerámia termékek előállítása esetén felhasznált energia.

Ilyen tekintetben, a kender eleve nagy mennyiségű CO₂ lekötésével kezdi a kenderbetonban mint alapanyagként az életét. Nagy eséllyel kevesebb CO₂ kerül kibocsájtásra a kenderbeton előállítása során, mint amennyit a növény megkötni képes a növekedése során.

Ezt azért nem lehet biztosan kijelenteni, mert az függ a felhasznált energia előállításától is pl. Magyarországon az elektromos energia széndioxid mentes módon előállított arány magas, így igen jól állunk CO₂ kibocsájtás tekintetében. Lengyelországról viszont ugyanez nem mondható el.

Tehát Magyarország tekintetében a kenderbeton fő alapanyagát a kenderpozdorját vizsgálva esélyes, hogy CO₂ negatív a kender.