A kenderből épített házban élni a lakók szerint olyan, mintha hidegben a hatékony, de műszálas pulóver helyett egy jó meleg, puha pamutkardigánt vennénk fel. Külföldön nagyon népszerű, és immár hazánkban is hódít: két családi ház már két éve felépült, és számos másik áll tervezés vagy kivitelezés alatt. Nemesvámoson egy óvodát adnak át 2019 végén.

Az építkezéshez a kendernövény belső, fás részét használják fel, ez a pozdorja, amiből régen bútorlap is készült: a növény zúzása során keletkezik, összetört hulladékként, egy gyártási folyamat mellékterméke. Ha pedig ezt a pozdorját összekeverjük vízzel és meszes alapú kötőanyaggal, egy habarcshoz hasonló állagú anyagot kapunk, a kenderbetont.

A mész reakcióba lép a kenderben megkötött szénnel, illetve a levegőben lévő szén-dioxiddal, így a rostok egy hosszú, lassú folyamat során kikristályosodnak: ezért a kenderbeton a bedolgozását követően még 20-40 évig tovább szilárdul. Ez az egyetlen olyan természetes építőanyag, ami nem kezd el amortizálódni a létrehozása után, sőt, javulnak a paraméterei. Előállítása, felhasználása pedig nemcsak hogy kibocsátásmentes, de a növényhez hasonlóan az építőanyag is jelentős mennyiségű szén-dioxidot köt meg.

– Kétféle módon készül, a hagyományosabb eljárás szerint a keveréket beöntik két zsalu közé, de ez elég lassú megoldás, nagyobb a munkaerőigénye, így drágább is – mondja Sántha András, a kenderbetont meghonosító és az ügyét felkaroló szegedi Kenderház Magyarország (Köszi Trade Szövetkezet) marketingvezetője. – A másik módszert mi továbbfejlesztve alkalmazzuk, ennek lényege, hogy a kenderpozdorját, illetve a saját kötőanyagunk és a víz keverékét külön csövön egy szórófejbe vezetjük, a kenderbeton ott keveredik össze. Ezután egy belső oldali zsalura vagy egyéb szerkezetre fújjuk rá. Ez kevesebb munkaerővel, sokkal gyorsabban készül. A fal belső oldalaként például a gipszkartonhoz hasonló, táblás építőlemezeket használunk, ami aztán kiválóan glettelhető és festhető. Például egy száz négyzetméteres ház építése során ez a munkafázis két-három hetet vesz igénybe kézi módszerrel, míg a gépi változat esetén négy-öt napot. A kétféle eljárás között energetikai szempontból nincs különbség.

Három az egyben


A kenderbeton óriási előnye, hogy kiváló a páraáteresztő és -szabályozó képessége, ezért a rákerülő vakolatnak és festéknek is páraáteresztőnek kell lennie.

– Emellett jó hőszigetelő és hőtároló, a mai építőanyagok pedig nem képesek minderre egy rétegben, csak többen – így Sántha András. – Például a vályog nagyon jó hőtároló, de rossz szigetelő, míg a szalma pont fordítva, tehát ezeket más anyagokkal is érdemes kiegészíteni. A kendernövény nagy mennyiségű cellulózt képes beépíteni a fás részébe, ami növeli a hőtároló képességét. Lassan veszi fel a hőt, és lassan is adja le.

Az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI) az engedélyeztetés során a kenderbeton hővezetési ellenállásának 0,077 W/mK-t (watt per méterkelvin) állapított meg. Ez 40 centiméter vastag falszerkezet esetén 0,186 W/m2K hőátbocsátási tényezőt jelent, ami jóval kedvezőbb a jelenleg a fal számára előírt 0,24 W/m2K-nél. De a 40 centiméteres kenderbeton falazatú épület megfelel a 2020-tól érvényes, szigorúbb és részletesebb energetikai számításoknak is (ugyanis az Európai Unió energiahatékonyságáról szóló irányelve szerint ekkortól már csak közel nulla energiaigényű házak épülhetnek).

Mivel a kendert vázkitöltő anyagként használják – a jelenleg engedélyezett formájában –, váztartó szerkezet szükséges hozzá, ami lehet fa-, fém- vagy betonpillér. Idővel egyébként teherbíró szerkezetté szilárdul, de ez hosszú folyamat, nagyon megnyújtaná az építkezések időtartamát. A kenderház tehát könnyűszerkezetes épületnek tűnik, de hőtároló képessége sokkal jobb. A kenderbetont a fal-, födém- és padlószerkezetben, továbbá a ferde tetősíkban is használják, így nem melegszik át nyáron a tetőtér.

Mivel az épületet a váz tartja, több­emeletes házakat is lehet kenderfalazattal építeni, a kivitelezés ára pedig nagyjából megegyezik a hagyományos, szigeteléssel ellátott téglaházak építési költségeivel.

Egyelőre nincsenek előírások az építőanyagok újrahasznosíthatóságára, de érdemes megjegyezni, hogy a kenderbeton száz százalékban természetes anyag, teljes egészében visszaforgatható a habarcsba törve új építkezéshez, illetve szétszórható a termőföldeken komposzt­anyagként.

JOBB A LEVEGŐJE


A kenderbeton világszinten kipróbált, népszerű megoldás. Az ausztrál Denmarkban például egy 12 házból álló ökofalu épült kenderbetonból, az Egyesült Államokban 2010-ben készült az első ilyen családi ház Asheville-ben, azóta gombamód szaporodnak Amerikában, sőt, ott már felújítást is hajtottak végre kenderbeton beépítésével: egy hatvanas évekbeli, háromemeletes házét Bellin­ghamben. Olaszországban több száz kenderház áll már, köztük többemeletesek is; Villers-le-Bouillet-ban, Belgiumban pedig közösségi épület létesült így, amely 2013-ban a belga Környezet- és Energiabarát Nagydíjat is elnyerte. Dél-Afrikában van egy olyan ház, amiben minden kenderből készült, a bútorok, a járólapok, a textíliák is. Japánban, Naganóban pedig az 1698-ban épült, több mint háromszáz éves kenderház a nemzeti örökség részeként, múzeumként funkcionál.

Magyarországon két családi házat húztak már fel a Csongrád megyei Domaszéken azután, hogy a Köszi Trade 2016-ban engedélyeztette a kenderbetont építőanyagként az ÉMI-nél (Demokrata, 2017/7.). Azóta más családi házak kivitelezése is megkezdődött vagy még idén megkezdődik, például Tényőn, Szigetmonostoron, Pomázon.

Az egyik domaszéki házban egy háromfős család lakik.

– Energiatakarékos megoldást kerestünk, a kenderház pedig már régóta bevált külföldön – mesél döntése hátteréről Szél Ottó tulajdonos. – Elsősorban az atmoszféráját szeretjük, nemcsak a hőmérséklet, hanem a hőérzetünk is más itthon, mint más épületekben. Ha kint 33-34 Celsius-fok van nyáron, nálunk 26 fok, az átmeneti időszakban nem kell fűteni, ilyenkor is 22 fok van bent. Tisztább a ház levegője, mert a mészalapú kötőanyag fertőtleníti a rajta áthaladó levegőt, egyébként az akusztikai jellemzői is nyugtató hatásúak.

A téli fűtést levegő-vizes hőszivattyú látja el, amire rásegít a hővisszanyerős szellőztető rendszer, a meleg vizet pedig villanybojler állítja elő. Van egy kisebb, 4,2 kilowattos napelemük, így a család villanyszámlája havonta 11 ezer forint, ennyibe kerül tehát a fűtés, háztartási áramfelhasználás és melegvíz-előállítás. Az építkezés nem volt drágább, mint egy téglaházé: 210 ezer forintos költséggel négyzetméterenként, 2016-ban.

AZ ÉPÍTÉSZ HÁZA


Válóczy Balázs építész már az egyetemről kikerülve is fenntartható, természetközeli megoldásokat alkalmazott tervezései során, több zöldtetős dombháza is felépült, most a saját otthonát építi kenderbetonból, továbbá egy érdekes, jurta alakú családi házat.

– Habár mindig nyitott voltam az alternatív módszerekre, eleinte tartottam a kendertől, mert úgy tűnt, nehéz lesz elfogadtatni a hatóságokkal. Kellemesen csalódtam, miután már eléggé beleilleszkedett a rendszerbe, és az ÉMI is jóváhagyta – meséli az építész. – Most úgy látom, hogy a jelenlegi építőipari piaci helyzetben a leggazdaságosabb alternatív megoldás, ugyanis az utóbbi időben eléggé elszaladtak az élőmunka-díjak, és ez kevésbé munkaigényes.

Emellett egy általa tervezett jurta alakú ház kivitelezése is megkezdődik idén, ebben az az érdekes, hogy a megbízók eddig is egy téliesített jurtában éltek: összkomfortosan, konyhával, fürdőszobával, mosógéppel, használva a vezetékes vizet és a hálózati áramot, fatüzelésű kályhával fűtve. Az új épület egyébként a pincével együtt egy kétszintes ház lesz, összesen 206 négyzetméternyi hasznos alapterülettel.

– Szeretnek kör alaprajzú térben élni, de maga a telek adottságai is ideálissá tették ezt a formát a tájolás tekintetében. Egyébként én is ilyen elrendezést választottam a saját házamhoz, a benapozás, a passzív szoláris energia hasznosítása okán, illetve azért, mert másokhoz hasonlóan jól érzem magam az ilyen terekben. Ahogy a dombházak esetében is, a felülről érkező természetes fény a szabad térre emlékeztető fényviszonyokat teremt, és kapcsolatot az éggel. Az energetikailag tökéletesnek mondható gömbhöz közelítő formában hőhidak is kevésbé jelentkeznek, a tér akusztikája is más – sorolja az ilyen házak előnyeit Válóczy Balázs.

Friss hír, hogy egy Balaton melletti kistelepülésen, Nemesvámoson épül Magyarország első, kenderbetonból készült intézménye, egy 30 fős Waldorf-óvoda: már csak a belső munkálatok vannak hátra, az átadás decemberben várható.

– Könnyen kezelhető anyagnak bizonyult, az épületben pedig tapasztaljuk, hogy sokkal hűvösebb a levegő nagy melegben is – meséli Heidler Norbert beruházási projektvezető. – A további tervekben szerepel az iskola és kiszolgáló épületeinek felépítése is ugyanezzel a módszerrel. Nagyon izgalmas egy ilyen építkezés, most mindennap lessük, hogyan szárad a kenderbeton, egyre keményebb lesz, de mégis barátságos hangulatot áraszt a felülete.

FENNTARTHATÓ, HASZNOS NÖVÉNY
Az európai kenderrost 80 százalékából jelenleg cigarettapapír, szigetelőréteg és autóalkatrész készül, de a kenderből előállítható termékek számát 25 ezerre becsülik. Ez az egyik legősibb haszonnövény, amit a kezdetektől fogva nem táplálkozási céllal, hanem a rostjáért termesztettek. Régen kötél, erős szövet (például vitorlavászon), majd kiváló minőségű papír (pénz, dohány), illetve bútor készült belőle, de a nem fonható kenderkócot például vízvezeték-csatlakozások tömítésére használják. Az élelmiszer-, a gyógyszer-, a kozmetikai, a jármű- és az építőipar is előszeretettel alkalmazta. A huszadik század folyamán eredeti szerepe visszaszorult, de most a fenntarthatósági szempontok miatt újra nagy iránta az érdeklődés, a kendertermesztés jelenleg világszerte elmarad a kereslettől.
Magyarországon a Nagylaki Kendergyár az egyetlen feldolgozó, ők a kender külső részét, a rostjait használják, például kötél, madzag készítésére. Hazánk évtizedeken keresztül kiemelkedő kendertermelőnek számított, 1962-ben például 23 ezer hektáron termesztették, a nyolcvanas években a minőséget és a mennyiséget tekintve is az első helyen álltunk Európában. Ám a műanyag kötözőanyagok terjedése megfojtotta az ipart, így az egész ágazat összeomlott 2007-ben. Most néhány száz hektáron termesztik hazánkban, pedig talajra igénytelen, nincs szüksége vegyszeres kezelésre, sűrűbben nő, mint a többi növényfaj, 8-10-szer nagyobb fahozamot produkál azonos méretű területen. Ráadásul a bambusz után a második leggyorsabban fejlődő növény, és kifejezetten nagy a szén-dioxid-elnyelő képessége. Egy száz négyzetméter alapterületű családi ház építéséhez egyébként másfél-két hektáron megtermő ipari rostkender elegendő.
A kendert sokkal kevesebb kemikáliával kell megdolgozni, mint a fát, ráadásul a kenderpapír jobb minőségű és többször hasznosítható újra, mint a fából készült. Mindezeken túl az ipari kender fontos szerepet tölt be az egészséges táplálkozásban is, mert a magban lévő olaj fogyasztható formában tartalmazza a gamma-linolénsavat. Ez a többszörösen telítetlen zsírsav csak öt növényfajban található meg, és bizonyítottan jótékony szerepe van a szívműködés, a hormonális rendellenességek, illetve a bőrbetegségek gyógyítá­sában.

Forrás: Demokrata